Próbálok egy kicsit segíteni a görénytartásban, ebben más honlapok segítséget nyújtottak nekem (köszönet nekik).

A teljesség igénye nélkül, fogadjátok szeretettel.

Egy görény megvásárlásával, 8-10 évre választunk magunk mellé társat.

Manapság egyre többen tartanak kedvencként vadászgörényt (Mustela putorius furo). Ez a menyétfélék családjába tartozó kis ragadozó állat jól alkalmazkodik a család életéhez, a lakás körülményeihez, könnyen tartható, igazi társsá, a család kedvencévé válhat. Érdekes, hogy a kutya és a macska mellett a görény az egyetlen háziasított ragadozó állatfaj. Azt hihetnénk, hogy a görények csak mostanában váltak az ember társává, azonban háziasításuk már időszámításunk előtt megkezdődött. Sőt a középkorban népszerűbbek voltak, mint a macskák. A háziasítás során megszűnt az emberektől való félelme.

A görényt elsősorban azért háziasították, mert a házak körüli káros rágcsálókat (egerek, patkányok, pockok) megfogták, megvédve ezzel az élelmiszerraktárakat. Mostanában is használnak vadászati célra görényeket, de az állomány egészét nézve többségben vannak a kedvtelésből tartott vadászgörények. Vadászatra való alkalmasságukat főként annak köszönhetik, hogy vékony, hajlékony testükkel, izmos lábaikkal még a föld alatti üregekbe is könnyedén bejutnak. A vadászgörények alkalmasak a nyulak vadászására is. Ezt kihasználva a római csapatok hozták be Európába, hogy a katonáknak segítsenek a nyulakat elejteni.
A vadászgörények háziasításának pontos helyét és idejét homály fedi. Többféle nézet él, de az biztos, hogy a görénytől származik. Vadon élő példányokat most is találhatunk még Olaszországban (Szicília, Szardínia) és Új-Zélandon is.

Mint házi kedvencek Amerikában a legnépszerűbbek, de a világ többi részén is egyre inkább terjednek.
Ezeket a kisállatokat többféle szőrhosszban (rövid, félangóra, angóra) és sokféle színváltozatban tenyésztik, közel 30 színváltozatuk ismert. Legelterjedtebbek a vadas színű egyedek, melyek a legjobban hasonlítanak a vadon élő rokonaikhoz. A hímek testméretei jóval nagyobbak a nőstényekénél. A hímek 35-45 cm hosszúak, farkuk hossza 15-20 cm, súlyuk 1-2 kg. A nőstények 30-35 cm hosszúak, farkuk is rövidebb 10-15 cm-esek, súlyuk 0.5-1 kg. Télen súlyuk megnövekszik a zsírtartalékok lerakódása miatt. Emiatt magasabb energiatartalmú táplálékra van szükségük a téli, hideg időszakokban. Hallásuk, szaglásuk kiváló, azonban látásuk kevésbé fejlett. Éjszakai állatok lévén logikus is, hogy a sötétben is jól hasznosítható érzékszerveik (szaglás, hallás) fejlődtek ki a legtökéletesebben.

A vadászgörényeknél - hasonlóan a többi ragadozóhoz - is megtalálhatjuk a végbélnyílás közelében a bűzmirigyeket. Az állat vészhelyzetben a végbéltáji izmok összeszorításával kellemetlen, bűzös váladékot présel ki. Emiatt sokan tartják a görényeket büdösnek, és ez sokakból ellenérzéseket vált ki ezzel az állatfajjal szemben. Az igazság az, hogy csak nagyon ritkán üríti a görény a bűzmirigyét, enyhe pézsmaszagon kívül egyébként nem érezni különösebb szagát az állatnak. Bár igazából nem indokolt, mégis sokan műtéti úton eltávolíttatják a bűzmirigyeket, megelőzve ezzel a bűz okozta kellemetlenségeket.

A vadászgörények sok mindenre megtaníthatóak, nagyon fogékony állatok. Nem egyszer látni például pórázon sétáltatott példányokat, amelyek jól alkalmazkodtak a városi, nyüzsgő élethez. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ezek az állatok ragadozók. Ezek a szelíd vadászgörények leginkább csak játékból harapnak, a támadás nem jellemző rájuk. Mégis kicsi gyerek mellé nem igazán javasolható, hiszen éles fogaival azért komoly sérüléseket okozhat. Harapás esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!

Vadászgörény vásárlása előtt feltétlenül tájékozódjunk a faj igényeiről (tartási körülményeiről, optimális táplálásáról, egészségügyi ellátásáról). A leghasználhatóbb információkhoz akkor juthatunk, ha szakember (tenyésztő, állatorvos) segítségét kérjük. Ha módunkban áll kérdezzünk meg egy gyakorlott görénytartót is, aki praktikus tanácsokat adhat a vadászgörények tartásával kapcsolatban.

Mit esznek?:

Húsevő állat, mivel képtelen megemészteni a növényi eredetű tápanyagokat, rövid bélrendszere miatt. A prédaállat minden testrészét kell etetni, beleértve a belsőségeket is! Gondoljunk bele mit eszik, mit enne a szabadon és mit nem, és ezt figyelembe véve, okosan etessük! Naponta kétszer adjunk neki enni, vagy folyamatos hozzáférése legyen az ételhez. Kölyköket és vemhes anyákat 3-4 alkalommal kell etetni.

-A görényeket szopornyica, leptospirosis és veszettség ellen ajánlott oltatni és az alapimmunizálást vásárlás után minél hamarabb megkezdeni. Ajánlott protokoll: szopornyica ellen három-négy hetes eltéréssel, összesen 2 alkalommal, majd veszettség ellen. Ezekből az oltásokból évente egy-egy emlékeztető szükséges.

-Első oltások alkalmával kapjon féregtelenítőt, amit aztán félévente ajánlott ismételni.

Tartás:

Egy vadászgörény tartásához ajánlott ketrecet beszerezni, ahova a lakás és saját épsége érdekében el tudjuk zárni.

-Fürdetni legfeljebb havonta egy alkalommal ajánlott, különben csak ártunk vele.

-Fürdetéshez görény vagy macska sampont válasszunk, de hígítva megteszi a baba sampon is.

-A körmüket rendszeresen vágni kell.

-Fülüket is rendszeresen kell tisztítani, hogy a felgyülemlett fülzsírt eltávolítsuk. Ehhez kaphatók különböző, macskáknak szánt fülpucoló folyadékok. Ha a fülzsír kávézaccszerű, furcsa szagú, mihamarabb forduljunk orvoshoz.

-Vedlés idején adjunk neki szőroldó pasztát, hogy a lenyelt szőrök ne okozzanak bélelzáródást.

-A vadászgörény bűzmirigyét felesleges eltávolítani, hiszen az állat szagához vajmi kevés köze van. Mivel csak alkalmanként okoz kisebb kellemetlenségeket, és az állatnak szüksége van rá, a műtét kifejezetten ellenjavallott!

-Kellemetlen szagot, általában, a nem megfelelő etetés (főleg közérti macskatáp, hal), az ivaros hímek pézsmaszaga (ami fürdetéssel felerősödik és csak ivartalanítással orvosolható), jellegzetes kölyökkori szag, betegség, vagy az alvós rongyok nem megfelelő gyakorisággal való cseréje okoz.

Nevelés:

-A vadászgörény nevelése időigényes, nagyon sok idő és türelem kell hozzá.

-Elsőként a harapásról kell leszoktatnunk őket, vagyis megtanítani nekik, hogy bennünket, gazdikat nem szabad (nagyon) harapni.

-A harapásról való leszoktatáshoz fontos ismernünk a harapás okait, melyek a következők lehetnek:

-Érdeklődés - A fiatal vadászgörények, mindent megkóstolnak, megharapnak, szájukba vesznek.

-Játék - A harapás leggyakoribb oka. A vadászgörény játékának része, hogy "áldozata" mellé lopózik, beleharap, majd hátratolat, vagy elszalad. Másik játéka, hogy belecsimpaszkodik játszótársába, és húzni kezdi. Mivel a vadászgörények bőre vastag és fájdalomküszöbük magas, így számukra ez nem olyan fájdalmas, mint ahogy azt az ember a csupasz kezén érzi. A vadászgörényt meg kell tanítani, hogy a gazdi kezével óvatosabban kell bánni, mint a fajtársakkal.

-Fogváltás - A vadászgörény 8-12 hetes kora között vált fogat. Ilyenkor jellemző rá, hogy mindent megharapdál.

-Éhség - Ha a vadászgörénynek nem adunk elég ennivalót, hajlamos mindenre ráharapni, ami a szeme elé kerül. Az éhes vadászgörény vadabbul játszik.

-Rosszkedv - Ide tartozik, ha a vadászgörény nem mozoghat eleget (kicsi a ketrece, nem tölt elég időt ketrecen kívül), vagy egyéb okból nem megfelelők a tartási körülmények. Ide sorolandó a féltékenység is, amelyet egy új családtaggal (más állattal, akár új vadászgörénnyel) szemben érezhet.

-Rossz bánásmód - Ha fizikailag bántalmazzuk a görényt, megpróbálja megvédeni magát.

-Betegség - Egyes betegségek megvadíthatják a vadászgörényt. Elsősorban azon betegségek okozhatnak ilyesmit, amik nagy fájdalommal, vagy a hormonháztartás felborulásával járnak.

-Ivarosság - Az ivaros állat hormonjai nagy szerepet játszanak a viselkedésében. Egy ivaros hím aggresszívebb, mint egy ivartalanított. Nőstényeknél is megfigyelhetünk hasonló tüneteket tüzelés, vemhesség, de leggyakrabban szoptatási időszakban.

-Vad vérvonal - Ha a vadászgörény valamelyik felmenője vadon befogott mezei vagy molnárgörény, tőle örökölheti a vad hajlamot. Vad vért csak felügyelettel szabad a tenyészetbe bevonni, és gondosan szelektálni kell a leszármazottakat (csak a legszelídebbeket tovább tenyészteni).

-Szagok - Egyes szagok irritálhatják a görényt, aki emiatt megharaphatja a szag forrását.

-A legjobb, ha a harapást eleinte szándékosan idézzük elő, azaz határozottan a görény orra alá dugjuk kezünket (öklünket), és megvárjuk, míg ráharap. Ekkor sokkal jobban föl vagyunk készülve a harapással járó fájdalomra, valamint készen állunk a büntetésre is. Büntetni csak közvetlenül a harapás után szabad. Ha azonnal nem tudunk büntetni, már nem érdemes megtenni, mivel a vadászgörény nem fogja összekapcsolni a harapással.

-A nevelés alapja a büntetés / jutalom módszer.

-Lehetséges büntetési formák a pofon, az orrpöckölés, grabancrázás és a földre leszorítás. Mindegyiknél ügyeljünk a göri testi épségére. Nem az a lényeg, hogy fájdalmat okozzunk, hanem, hogy a göri tudomására hozzuk, hogy valami olyat tett, ami nekünk nem tetszett.

-Az alomra szoktatás szintén fontos dolog, nagyban megkönnyíti és kellemesebbé teszi életünket. A görik megtaníthatók még a nevükre vagy más vezényszavakra és kisebb mutatványokra, pl. pitizés, nadrágunkon felmászás, stb.

-A görények 90%-ban alomra szoktathatók. Tévhit azonban, hogy a görények olyanok, mint a macskák és maguktól járnak alomra. Erre a mamájuknak és a gazdiknak kell megtanítani őket!

-A görények szeretik sarkokban elvégezni a dolgukat. Nőstények számára nagyszerűen megfelelnek az erre a célra gyártott sarokalomtálcák. Hímeknek és nagyobb testű nőstényeknek viszont nagyobb méretű (min. 30x40 cm), szögletes alomtálcák beszerzése ajánlott.

-Az alomtálcákba tegyünk macskaalmot.

-Ne használjunk homokot és erősen illatosított almokat.

-A szoba vagy lakás több pontján is helyezzünk el almostálakat. Vannak görik akik visszajárnak a ketrecbe dolgukat végezni, de nem ez a jellemző.

-A vadászgörények vécézés után szeretik megtörölni a feneküket. Kimásznak az almostálból, és feneküket a padlón végighúzva tesznek meg pár lépést. Helyezzünk egy rongydarabot az almostálca elé, hogy azt használja.

-Hogyan szoktassuk alomra görinket?

-Ébredés után tegyük görinket az almostálba.

-Ne engedjük ki a ketrecből, amíg nem végezte el a dolgát.

-Ha jó helyre végzi a dolgát, jutalmazzuk meg!

-Ha látjuk hogy elkezd tolatni, emeli a farkát és tenné le a kis fenekét, kapjuk fel és gyorsan tegyük alomra.

-Előfordulhat, hogy görényünk azért nem megy bele az almostálba mert túl magasnak találja annak peremét. Vágjunk a tál egyik oldalába bejáratot!

-Eleinte ne távolítsuk el teljesen a tálban elhelyezett végtermékeket, mindig hagyjunk benne egy kicsit, hogy a göri tudja mire is való az a hely!

-A tanítást kétféleképpen végezhetjük: a helyes viselkedés jutalmazásával vagy a helyetelen viselkedés büntetésével. Bármelyik módszert is válasszuk, fontos a következetesség.

-Ugyanazon szituációban, mindig ugyanúgy viselkedjünk görinkkel!

-A helyes viselkedést (pl. jó helyre végzi a dolgát) jutalomfalattal jutalmazzuk. A két dolgot ugyanis előbb-utóbb összeköti és később jutalomfalat adása nélkül is képes lesz jól viselkedni. Fontos, hogy azonnal jutalmazzuk, ezért mindig legyen a zsebünkben vagy a kezünk ügyében valami finomság.

-A helytelen viselkedés büntetésére több módszer létezik. Mindig társítsuk ezek valamelyikét valamilyen rövid, a göri számára könnyen megjegyezhető tiltószóval pl. Nem! Fúj! Ha következetesek vagyunk és mindig mondjuk a tiltószót valahányszor büntetünk, később már elég lesz ez ahhoz, hogy görink szót fogadjon.Fontos az azonnali büntetés. Ha görink rosszat tesz, azonnal büntessük meg. Később már nincs értelme, mert nem fogja tudni miért kapta.

Betegségek:

-Vadászgörények esetében alap szabály, hogy bármi szokatlant észlelünk, mihamarabb forduljunk orvoshoz, inkább feleslegesen, mint későn.

-A görények jól bírják a fájdalmat és a betegségeket, ha szemmel látható tünetei vannak, általában, már komolyabb a baj.

-Ha az alábbi tünetek közül bármelyiket észleljük, mihamarabb vizsgáltassuk ki:

levertség,

étvágytalanság,

szokatlan szőrhullás,

székrekedés,

hasmenés,

véres, fekete, zöld zselészerű széklet,

túlzott v. nehéz vizelés,

fakó fogíny,

39,5 foknál magasabb hőmérséklet,

légzési nehézségek,

tüsszögés, köhögés,

legyengült hátsólábak,

túlzott vakarózás,

csomók.

-Ne álljunk neki az állatot figyelni, hanem azonnal vigyük orvoshoz:

egyensúlyvesztés,

intenzív és/vagy gyakori hányás,

ájulás,

bénultság,

fájdalom,

görcsös járás,

baleset.

-A görények fogékonyak az emberi náthára, influenzára, ezért ha mi elkaptuk, kerüljük a velük való kontaktust.

-Vadon csupán kb. 4 évig élnének, ám ember mellett akár 6-12 évig is jól bírják, ezért egy 3,5 éves görény biológiailag öregnek számít és megnő a különböző, ebből eredő elváltozások esélye. Kb. 3,5 éves kortól, ezek kiszűréséhez évenkénti általános vizsgálat (labor, ultrahang) ajánlott.

Ivarzás:

-Mind hímeknél, mind nőstényeknél érdemes az ivarzásra felkészülni.

-A vadászgörények 6-8 hónapos korukban lesznek ivarérettek, vagy ennél később, ha ez az életkor a tél időszakra esik.

-A hímek szaga ivarérésre kellemetlenül felerősödik.

-Az ivarzási időszak kora tavasztól késő őszig tart. Ez alatt az állat szúrós szagú vizeletével folyamatosan jelöl, szinte mindent.

-Agresszívabb, fáradhatatlanabb lesz, fajtársaival állandóan harcol, különösen vérre menőt más ivaros hímekkel. Ilyenkor nagyobb a szökés veszélye is, hiszen, az állat minden tőle telhetőt megtesz, hogy magának párt találjon. A legtöbb ivaros görény ilyenkor veszik el.

-Ivartalanítással ezek a problémák mind megszűnnek.

-A nőstények ivarzása normálisan 2-3 hétig tart, évi két alkalommal, kora tavasz és késő ősz között. Egyre több az olyan nőstény, aki túltüzelésre hajlamos.

-A túltüzelés azt jelenti, hogy az állat egészen addig tüzel, míg nem pároztatják/ivartalanítják vagy bele nem hal.A kezeletlen túltüzelés minden esetben az állat halálát okozza!

a tüzelés a normális 3 hétnél tovább tart

a korábban rózsaszínes péra kifehéredik

az állat fáradékonnyá, étvágytalanná válik

pérától induló kopaszodás

vérszegénységgyakran az állat méhe begyullad.

Világosabb és albínó nőstényeknél előfordulhat, hogy a túltüzelés már a normálisnak tartott 3 héten belül megjelenik.

Túltüzelésre csak két ellenszer van: az idejében történő ivartalanítás (6-8 hónaposan) vagy a pároztatás (ha nem szeretnénk kölyköket, elkötött hímmel). Hormon injekció nem ajánlott, de egy alkalommal használható.

Pároztatás:

-Vadászgörényeket pároztatni, csak a felmenők ismeretében tanácsos (min. nagyszülőkig)!

-A fedeztetésre szánt állatok orvosi kivizsgálása különösen ajánlott, az örökletes betegségek, rendellenességek szűrésére.

-Kereskedésben, ismeretlen felmenőjű szülőkkel pároztató tenyésztőtől vásárolt állatok pároztatásra nem alkalmasak!

-Az ismert örökletes betegségben szenvedő állattal való pároztatást a magyar törvények állatkínzásnak tekintik.

-Egy felelős gazda/tenyésztő alomvállalás előtt átgondolja a következőket:

állata alkalmas-e tenyésztésre

van-e rá elég helye, ideje, energiája, pénze (akár a kölykök több hónapos koráig való gondoskodásra)

kellően tájékozott, felkészült-e (a problémákra is)

van-e kereslet

a család többi tagja hogy áll hozzá

akkor is tudja-e vállalni az almot, ha az null szaldós, vagy veszteséges lesz

-Évek óta tapasztalat, hogy több kölyök születik, mint amennyinek vevőt lehet találni.

-Évről évre egyre több a pár hónaposan megunt, kidobott állat, tehát, megbízható gazdát még nehezebb találni.

-Egy felelős állatbarát nem kívánja ezek számát gyarapítani és tenyésztőként is meggyőződik arról, hogy

a kölyköt nem hirtelen ötlettől vezérelve, divatból veszik meg tőle,

a család ahova kerül, szívesen látja,

a vevő tisztában van azzal, hogy mit vállal,

az eladó "pénztártól való távozás" után is segíti őket,

a kölyök sorsát nyomon követi,

érte garanciát vállal,

ha a vevő később meggondolja magát, az állat sorsáról gondoskodik.